Egyesületünk törénete és céljai
Egyesületünk 1989-ben szerzett halászati jogot az Emőd I. II. III. kavicsbánya tavakra, melyek 015/9-10-12 hrsz-on, 108 megyei számon van nyilvántartva.
A vízterület nagysága: 46,3 ha.
Szervezetünk korábban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Üzemi Horgász Egyesületként, később Húsos Horgász Egyesület, majd 2002. december 20-tól - vezetőség, név, székhely módosítását követően - Emődi Horgász Egyesület néven gyakorolja a halászati jogot a fent nevezett vízterületen.
Az emődi I. II. III. kavicsbánya tavakra egyesületünk 2001 január 1-től, 15 éves időszakra kötött haszonbérleti szerződést FVM-mel. Az e ciklusból még hátralévő idő vissza nem térő lehetőséget kínál egyesületünknek ahhoz, hogy az új vezetés, egy alaposan átgondolt koncepció szerint megvalósított gazdálkodással
halállományunk összetételét minőségileg javítsa (őshonos halak visszatelepítése),
kedvező horgászlehetőségeket biztosítson jelenlegi és leendő horgásztársaink számára,
fajfenntartás biztosítása.
Egyesületünk különös figyelmet fordít arra, hogy vízterületünkön szervezett formában egyesületi keretek között szabályozott módon biztosítsa tagjai, valamint a vendéghorgászok számára a horgászati és egyben a kikapcsolódási lehetőséget.
Általában jellemző a halászati jogot gyakorló szervezetekre, hogy a kezelésükben lévő vízterületekbe. a méretkorlátozás alá eső halfajokból fogható méretűek kerülnek telepítésre. Ez a tendencia a tagok részéről is megfogalmazásra kerül. Egyesületünk azonban nem kíván elfeledkezni arról sem, hogy az egyes halfajok pótlása, az állomány frissítése fiatalabb korosztályú halak telepítésével megoldható. Hosszabb távon ez a tagok érdekeit is szolgálja. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani az őshonos halak telepítésére. Ezek feltételei adottak az által, hogy tavaink vízminősége jó, kedvező életkörülményt biztosít az őshonos halak visszatelepítéséhez.
Az emődi I. II. III. kavicsbánya tavak esetében is megállapítható az az általános nézet, miszerint a bányatavak halászati, horgászati értékének alapvető meghatározója elsősorban:
a halállomány nagysága és minőségi összetétele,
horgászhatósága, a halállomány megőrizhetősége
megközelíthetősége,
településtől való távolsága
a.) b.) Tavainkban általánosan jellemző a békés halak túlnyomó többsége. Évekre visszamenőleg a fogási naplók összesítése után kiderült, hogy ragadozó halat vizeinkből elenyésző mennyiségben fognak ki. Ennek oka nem a halászati módszer nem megfelelő alkalmazása, hanem a ragadozó halak hiánya. Apró halban gazdag vizeink kiváló táplálkozási feltételeket biztosítanak a ragadozó halak számára.
Az áprilistól októberig terjedő horgászszezonon kívül is szeretnénk lehetőséget biztosítani a horgászok körében közkedvelt léki ragadozóhalas horgászathoz. Ezek feltétele a csuka és a süllő intenzívebb telepítése.
Vízminőségünk jó. A tiszta és táplálékban gazdag víz, valamint a náddal benőtt partszakaszok, hínáros búvóhelyek alkalmasak a csuka és a süllő életkörülményeinek biztosításához.
Ezek mellet nem kívánunk megfeledkezni arról sem, hogy horgásztársaink körében a legkedveltebb halfajta a ponty.
c.) d.) Ezen túlmenően a kezelésünkben lévő tavak Magyarország hátrányos helyzetű térségének kiemelten frekventált helyén az M 3-as és az M 30-as autópálya mellett, Emőd város közigazgatási határán belül, a város központjától 4 km-re helyezkedik el. Több település felől jól megközelíthetőek, kulturált kikapcsolódást biztosítva a környező falvak, városok horgászainak, s azok családjainak.
|